fapocok: 2013

2013. július 24., szerda

Szendvics dia

Végy egy diakeretet. Méretre vágott, átlátszó műanyag lapra nyomkodj ragasztót, festéket, komponálj bele mindent, ami a kezed ügyébe kerül. Aztán fedd le egy másik műanyag lappal ezt az egészet, tedd a keretbe.
Ha megszáradt, vetítsd a falra. Vagy a lábadra. Vagy bárhová. Jó lesz :)

2013. június 29., szombat

Paparazzi-fotók

A széplelkű mókusról, aki nem csak csodálója, hanem fogyasztója is a mandulafa virágainak:

És az édesszájú rágcsálótársáról:

2013. június 21., péntek

Paulip becsavarodik

Becsavarodás kattintásra

2013. június 19., szerda

Mumushka

A mi mumusunk rossz álmokat eszik. Ilyennek találtam ki őt, mert így mindenki jól jár.

Nyak ékszerekkel

Nyak tűzzománc medállal:

Nyak gyöngy karkötővel:

Mütyűrös doboz

Mütyűrös doboz. Mert az kell.

A kékfestősdiről dióhéjban

Pár éve a pápai kékfestő múzeumban jártunk, és kipróbáltuk, hogy is megy ez:

A kiválasztott minta gátlószeres nyomódúccal kerül a szövetre.

Ahol a fedőanyag (a pap) érintkezett a felülettel, ott a festék (az indigó) nem fogja majd be.

A festőmedencében lévő indigó elsőre nem túl bizalomgerjesztő… De aggodalomra semmi ok! ;)

Mielőtt a szép, tiszta szövet az indigóba mártózna, a folyadék tetejéről el lehet távolítani a rajta keletkezett sűrű trutyit egy trutyileszedő eszközzel, és begyűjteni egy vödörbe.

A szövet ráfra erősítve indul az indigóba, csigaszerkezet segítségével.

Miután a textil teljesen elmerült, kap némi időt beszíneződni.

Egy kicsit lehet levegőzni, aztán irány vissza a kék lébe sötétedni.

Minél többször kerül a szövet az indigóba, annál sötétebb lesz a színe.

A sósavas-kénsavas oldat lemarja a fedőanyagot, ami eddig „védte” a textilt az indigó kékjétől.

A tiszta vizes öblítés után jöhet a száradás.

És tádáám:

A kész alkotást egyszer még kimostam, és egy táskát díszítettem vele.

( A színe már megváltozott azóta: 1 éves használat után így néz ki.)

2013. június 18., kedd

Régi és új

Tegnap beszereztem egy adag bőrt. Így végre fel tudtam használni egy régebbi tűzzománc díszítőelemet, ami ezidáig csak várt és várt a megfelelő kiegészítőre.